2016. január 3., vasárnap

Nagyon cuki újévi üzenet

Kaptam egy aranyos újévi ppt-t, a jókívánságok mellé jegesmacik pózoltak, tipikusan az a fajta üzenet volt, amelyre nincs jobb szó, mint hogy nagyon cuki. (Pár képet mutatok is alább, hogy mindenki ellágyuljon.) Szóval tényleg kedves, szívet melengető az egész, hiszen ezek az állatok néha olyan dolgokat mutatnak be, amelyek még belőlünk, emberekből is hiányoznak. Ennek az üzenetnek a szememben csak egy szépséghibája van, az, hogy a jegesmaci elég nagy valószínűséggel áldozatul fog esni a civilizáció térhódításának, hiszen ez a civilizáció például a jegesmacik életterét is drasztikusan rombolja, miközben egy nagyon érzékeny fajjal állunk szemben, akiknek a túlélése eddig is csak nagyon finom egyensúlyok meglétének volt köszönhető. Szóval az egyik szemünk nevet, miközben a másik sír, vagy kicsit drámaibban, az egyik kezünk simogat, miközben a másik öl. Mondjuk ki nyugodtan, mert attól, hogy kimondjuk, semmi nem lesz rosszabb, sőt valami talán még jobb is lesz. Mondjuk ki nyugodtan, mert talán akkor egy kicsit jobban el tudjuk helyezni magunkat abban a pusztításban, amit közösen csinálunk. Mi, akik felkapcsoljuk a villanyt, meleg vízben zuhanyozunk, megmelegítjük a vacsit a mikróban (a harmadik alól én mentes vagy, mert nincs mikróm), és örömünket leljük a cuki bemutatókban. És ha erre azt mondod, hogy mi mást tehetnénk, akkor én arra azt mondom, hogy senki nem fogja helyettünk orvosolni ezeket a bajokat, és ha én nem indulok el valamerre azért, hogy ilyen rosszak ne legyenek, csak széttárom a kezem, hogy milyen szomorú ez a válság, akkor már bűnrészessé is váltam. A gyertyafény valószínűleg több CO2-t termel, mint az erőmű kimenetének gyertyafénnyi világításra eső része, hideg vízben zuhanyozni elég kellemetlen (bár én néha megteszem, és attól mindig hihetetlenül felfrissülök), a húst nyersen utoljára az ősemberek ették, tehát az egyszerű utcák elég hamar zsákba futnak. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs teendő, és minden menjen nyugodtan tovább úgy, ahogy most haladgat. Mindenkinek van teendője, mindenkinek kell valamin változtatnia, ha máson nem a gondolkodásán. Azon a gondolkodásán, amely szerint ő kicsi és tehetetlen az ilyen rendű problémák elleni küzdelemre. Ha arra nem kicsi, hogy a maga kis világításával gerjessze ezt a problémát, akkor arra sem kicsi, hogy a maga kis eszével, szívével, szándékával tegyen valamit a probléma megoldásáért is. Nem kicsi! Senki sem kicsi, ha akar valamit! Az kicsi, aki nem akar semmit. Legalább legyen tudatában annak, ami történik, legalább zavarja, legalább foglalkoztassa ez a helyzet, legalább legyen egy kicsit érzékenyebb, és a döntéseiben mérlegeljen ideköthető szempontokat is. És ha teheti, folyamatosan egyszerűsítse az életét. Folyamatosan vizsgálja, hogy miről tudna lemondani, mi felesleges, és azt valóban engedje is el. És tartsa nyitva magát arra, hogy ha valami valahonnan beugrik, mint lehetőség a javításra, akkor azt észre vegye. Mert a cuki jegesmedvék mindenkinek fognak hiányozni, akárcsak azok a mosolyok, amelyeket kicsalnak belőlünk addig, amíg még láthatjuk őket. Boldog Új Évet!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése