A világ hazugságai

A világ tényleg tele van hazugsággal, de a hazugságok nagy részét, vagy inkább azt mondhatnám, hogy azok gyökerét, mi magunk is ugyanúgy hordozzuk, mint bárki más. Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor abból nagyon torz dolgok sülnek ki, leginkább pedig az, hogy miközben falakat bontunk egy fronton, addig egy másik fronton új, még nagyobb falakat növesztünk szinte észrevétlenül. Az egész szellemi útkeresés rendesen meg van terhelve ezzel az ellentmondással, sőt azt hiszem, hogy ez a fő oka annak, hogy annyi rengeteg erőfeszítésünk jóformán semmit sem terem. A lényegi váltás akkor következik be, amikor az ember felismeri, hogy azt, ami ellen lázad, maga is létrehozza. A lényegi váltás akkor következik be, amikor az ember meri magában is beazonosítani azokat az erőpárokat, amelyeket maga körül általában nagyon világosan meglát. Mert minden bent kezdődik és mindennek mi magunk is részei vagyunk. Nagyrészt tudatalatti mechanizmusok százai dolgoznak azon, hogy ezt a tényt elfedjék előlünk, és általában sikerrel teszik, amitől megmarad a mi kis kiválóságunk káprázata, viszont közben jó pár egyéb káprázat is létrejön, mert hamis létállapotokban egy csomó mindent csak elnézni lehet. Nem lehet mesterségesen kívül helyezni magunkat a közös bánaton, mindenkit kiűztek a paradicsomból, és abban a mindenkiben mi is benne foglaltatunk. Ha ezt az összetartozást, ezt az egyetemességet megértjük, az már magában is egy hatalmas pálfordulás.