Az ember elképesztően kreatív,
Amikor tehetetlenségét kell elkendőznie,
Amikor áll, s ezért mutatnia kell magának
És mindenki másnak is, hogy halad
Amikor nagyon felvilágosult,
Amikor dicsősége tengerében úszva
Nem hallja a hangot, amelyet tőle három méterre
A part homokján vergődő hal ad
----------------------------------
A látványos ám súlytalan
Külső fejlődés
Mindig súlyos belső megakadások jele
Az hogy egy beteg ember
Teherautóval az ünneplő tömegbe hajtott
Vajon jel-e?
----------------------------------
Ha megküzdjük egymást
Akkor megküzdjük magunkat is
S megküzdjük magunkban az ember dolgait
Nincs más mód megállapítani
Hogy van-e a világnak egyáltalán
Bármilyen egyensúlytalansága itt
----------------------------------
Valóság-e az amit elvesztettünk?
Nem feladatunk a megkeresése?
Csak a körfolyamat entrópiája változatlan
Tavasz nyár ősz tél majd újra tavasz,
Béke, háború, majd újra béke...
Mi segít rajtunk ha már a hazatérés se?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése