2016. október 22., szombat

Nincs védettség

Nincs védettség csak zavar
Az élet lassú kiszakadása
Az írótáblák rég megrepedtek
Akinek van szeme lássa

A várunk vajon elég erős-e?
Szikla a teteje de homok az alja
S a trombitákat benne papír katonák fújják
Akinek van füle hallja!

-----------------------------------------------

Mindenkinek a kezében ott a világútlevél
Leginkább pedig annak aki nem is kérte
A magasság és a mélység ugyanaz a hely
Mindenkinek vándorolnia kell érte

Mindenkinek a kezében ott a walky-talky
S aki ágál ellene a legkevésbé sem kivétel
A sárból mindenkinek ki kell nőnie
A mennyországjárás kötelező tantárgy... Vétel!

-----------------------------------------------

Hogy az ember azt amit még magában sem tud elrendezni ne másban támadja
Hogy az életet amit kapott megértse szeresse nevelje végül tovább adja
Ne parancs mondja ki hogy mikor kell félnie és mikor tilos
S kapjon néha zöld lapot is - ha már túl sok a piros
Hogy ne a pártfegyelem beszéljen belőle mondhassa azt amit érez
S ne legyen dráma abból hogy a sebe mindent összevérez
Hogy olyan világban élhessen ahol szabad fájni sírni őszintén
Ahol mindenki tudja hogy a gyilkos áldozat szintén
Hisz csak azért öl hogy lássa a fájdalmát valaki
Lássa hogy fáj neki hogy nem lehet az aki...
Egy olyan világban élhessen ahol nem épít demokráciát sok szédült pojáca
Mert tudja hogy mit ér s inkább zokog szédültségén mint hogy a demokratát játssza
Egy olyan világban ahol napnál világosabb hogy nem a rendszer hanem az ember a zsarnok
Nem az egyik vagy a másik hanem mindegyik zárt egoféltő büszke akarnok
Egy olyan világban ahol nem támad senki a másikra jelszavakkal
Ahol együtt fut a látó a vakkal
Mert mind a kettő tudja hogy szükségük van egymásra
És ezért csak futnak és nem gondolnak másra
Ahol van erő az elengedésben
S van erőtlenség a megvillanó késben
Ahol árnyalt összetett hullámzó szövet a valóság
Ahol nem egysíkú nem egyvillanású a jóság
Ahol férfi a férfi és nő a nő
És az erőterekben megrebbenő
Üzenetek tovább adódnak nem halnak el a zajban
Ahol nem esik kétségbe senki sem ha baj van
Ahol a problémák vezetik nem blokkolják a lelket
Ahol körbe lehet járni minden kertet berket
Sőt nem csak lehet tanácsos is így tenni
Mert kertek és berkek nélkül az ember nem tud ember lenni
Hisz nem tudjuk megvetni sehol másutt az ágyunk
Hisz abba az első kertbe mindannyian mindig és menthetetlenül visszavágyunk

Hogy az ember azt amit még magában sem tud elrendezni ne másban támadja
Hogy az életet amit kapott megértse szeresse nevelje végül tovább adja

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése