Még akkor is

Hallatlanul fontos, hogy mindenki saját léte eseményterében éljen, mert ez az egyetlen esély arra, hogy ne látszatkapcsolatokban és pótcselekvésekkel töltse el napjait, hanem egy minden időt átölelő, sőt minden időt magában rejtő kibontakozás által animálva tudja keresni azt a mindig többet, amely egyszerre végtelenül személyes, de közben ugyanannyira közösségi is, és amelyre leggyakrabban a szeretet szót szokták alkalmazni. Még akkor is, ha az ember életében ennél nagyobb kihívás tulajdonképpen nem képzelhető el...