Férfiasság és nőiesség

A férfiak nagyon nehezen értik meg a küldetésüket, nagyon nehezen értik meg, hogy a férfi lét célja nem egy szűk környezet berendezése, hanem út az egyetemes, a teljes, a minden felé. Ezért baj az, ha egy férfi csak a saját otthonával és a családja boldogulásával törődik, de még az sem elég, ha például Európára gondol csupán. Egy férfi nem engedheti meg magának, hogy tudatában rászűköljön a Föld legkisebb kontinensére, mintha nem is létezne más földrajzi hely. A női létet teljesen más súlyok jellemezték kezdettől fogva, és teljesen más súlyoknak kéne jellemezniük most is. A nő természeténél fogva fészek berendező, hetéra, a külvilág hatásait korlátozó, befelé figyelő, védő lény. Az viszont nagyon fontos, hogy ennek ellenére egyetlen nő se akarja lekötni, illetve a szükségesnél jobban bevonni férfi társát ebbe a befelé figyelésbe, mint ahogy az is nagyon fontos, hogy egyetlen férfi se egyezzen bele a nő rossz törekvéseibe, ha társa mégis megpróbálkozna azzal, hogy dominanciát szerezzen magának, mert azzal mindkettőjük leblokkolásához, mindkettőjük boldogtalanságához adná beleegyezését. A nő nem dominálhatja túl a párkapcsolatot, ám ha mégis megteszi akkor az inkább a férfi hibája. Félrecsúszott társadalmunk egyik alap baja a nőuralom, amelyben csak a szűkebb távlatok vannak képviselve, és ahol e rossz arány miatt senki sem tud nemiségében kibontakozni. Ez a félrecsúszás a férfi erő elvesztésével van kapcsolatban, mely felé a jólét és a kényelem terelte a valódi feladatukat nagyon könnyen és nagyon gyorsan elengedő felvilágosult és civilizált férfi népet. (A jóléti társadalmak kiépülése azt sugallta, hogy a korábbi korok harcos, küzdő, mély időben élő prófétájára, valódi szellemi gyökerekkel bíró férfijára már nincs szükség mondván, hogy minden jó úton halad nélküle is. Hogy mennyire volt alaptalan ez a feltételezés, illetve hogy mennyire nem csak jó volt ez a haladás, az korunk globális problémáiból minden különösebb fáradtság nélkül kiolvasható.) Ebben félrecsúszásban a férfi férfinak, a nő nőnek bukik meg. A férfi úgy, hogy nem indul el a zarándoklatát váró távlatok felé a nő pedig úgy, hogy a férfi szellemi energiáit egyszerűen lecsapolja saját maga számára, ahelyett hogy -pont ellenkezőleg - inspirálná őt a vándorlásra (ahogy azt például a népmesék királylányai gyönyörűen megtették). Párkapcsolati harmónia nem jöhet létre ott ahol férfi és nő saját és társa létfeladatával sincs tisztában. A párkapcsolati harmónia kulcsa a magukat és egymást is megvalósítani kész férfi és nő által létrehozott egyensúly, amelyben nemi szerepük különbözősége bemutatkozik, és a lét legizzóbb dinamikáját a szerelmet hozza létre mindkettőjük számára.