Trump és az éghajlat (link)
A légkör egy nagyon bonyolult rendszer (a légkör-óceán együttes meg pláne az), hosszútávú folyamatainak előrejelzése nagyon nehéz, mégis egyre több bizonyíték van arra, hogy az iparosodásnak van hatása az éghajlatra, és valószínű, hogy ez a hatás durvább, gyorsabb változásokat fog kiváltani, mint a természetes éghajlat ingadozások. Ettől persze még igaz, hogy nem minden vészmadárkodás fakad jó szándékból, sok manipulatív elem jelenik meg mind a két oldalon, melyek számára egy ilyen területen bőven akad aratnivaló, sőt legtöbbször a kérdésfelvetés kontextusa sem tiszta. Ugyanis nem az éghajlat változással van a gond, hanem azzal, hogy nem viseltetünk kellő felelősséggel egymás iránt. Az éghajlatváltozás csak egy eklatáns példa arra, hogy ebből a mentalitásunkból milyen következmények fakadnak. Erőforrásainkat a hosszútávú fennmaradás és kibontakozás érdekében kéne hasznosítanunk, s ha ezt nem látjuk be, és tüzelünk tovább, akkor nagyon meg fogjuk égetni magunkat, és lehet, hogy nem az elsivatagosodás fog elrendezni minket, hanem valami más, de tulajdonképpen mindegy is. Nincs az a politika, nincs az a társadalmi berendezkedés, amely a felelősség vállalásnak ezt a szükségességét ki tudná váltani, ne reménykedjen senki abban, hogy valaki majd helyette fog felelősen dönteni. A terelés ebben a történetben az, hogy egy következményről beszélünk, miközben a kiváltó okról kéne. Arról vitatkozunk, hogy a klímahelyzet egyik vagy másik interpretációja mennyire parázza túl vagy alul az éghajlati kockázatokat, miközben arról kéne beszélnünk, hogy az egymás, meg a gyermekeink, meg a gyermekeink gyermekei irányába tanúsított felelősségérzetünk mennyire és minden kétséget kizáróan alul van súlyozva. Csak rajtunk múlik, hogy felcsatlakozunk-e a bulvárra, és folytatjuk a mellébeszélést az elborultakkal, vagy megpróbálunk feltápászkodni, és elkezdünk gondolkodni azon, hogy kik is vagyunk mi tulajdonképpen, és miért is pottyantunk ide a Földre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése